Hamupipőke története hamarosan megelevenedik a Budapesti Operettszínház színpadán
Hamupipőke története ezúttal zenés előadásként kel életre. Fotó: Janus Erika
Pénteken, szombaton és vasárnap lesz a premierje Pejtsik Péter és Orbán János Dénes Hamupipőke című operettmusicaljének a Budapesti Operettszínházban. Az új magyar zenés színházi darab ősbemutatóját Bozsik Yvette látványos és minden nézői réteget megszólító rendezésében hármas szereposztásban, november 15-én pénteken, 16-án szombaton, valamint 17-én vasárnap láthatja először a nagyközönség.
A közelgő bemutató kapcsán a teátrum nemrég sajtótájékoztatót tartott a Kálmán Imre Teátrumban. Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a színház főigazgatója a rendezvényen hangsúlyozta: az operettforradalom folytatódik. A tavaly ősszel nagy sikerrel bemutatott és azóta is telt házzal játszott Az Orfeum mágusa című nagyoperett után ugyanis ismét ősbemutató lesz a Budapesti Operettszínházban: november 15-én, 16-án és 17-én a már jól megszokott hármas szereposztásban tartják Pejtsik Péter, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett csellista, zeneszerző, valamint Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, drámaíró Hamupipőke című családi operettmusicaljének premierjét.
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Fotó: Janus Erika
A főigazgató tudatta: a Családok évadának és az újbemutatónak is fővédnöke Prof. Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. A készülő előadás csodaszép, elbűvölő, szórakoztató, egyben elgondolkodtató is esz, és a család minden tagját megszólítja - fogalmazott Kiss-B. Atilla. A főigazgató kiemelte: Bozsik Yvette rendezései minden esetben többrétegű jelentéstartalommal bírnak, és nincs ez másképp a Hamupipőkével sem, amelynek elsődleges síkja a minőségi szórakoztatás, de azok a felnőttek is találnak benne értékes szellemi csemegét, akik fogékonyak a mélyebb tartalomra, vagyis minden néző megtalálja benne, amire vágyik.
Pejtsik Péter zeneszerző kifejtette: amellett, hogy új zenei anyagot írt, törekedett a különböző ismert zenei motívumok jó ízléssel és tisztelettel történő összefűzésére. A zeneszerző alapvetően szimfonikus zenekarra komponálta a darabot, mert meglátása szerint így megteremthető az átjárás a klasszikusabb és a modernebb zenei stílusok között, de a népzenei elemekből fakadóan az előadásban hallható lesz csűrdöngölő, csujjogató és csárdás is.
Orbán János Dénes szövegíró és Pejtsik Péter zeneszerző a sajtótájékoztatón. Fotó: Janus Erika
Orbán János Dénes megosztotta a jelenlévőkkel, hogy az operett műfaja feltételezi a négy jól ismert és meghatározó szereplőt – a primadonnát, a szubrettet, a bonvivánt és a táncos komikust –, a mese színpadi alakjainak karakterjegyei azonban túlságosan kötöttek, ezért nem feltétlenül illeszkednek a klasszikus operett figurái közé. Kitért arra is, hogy a gazdag zenei anyagban megjelennek majd egyebek mellett operaáriák és a musical stílusjegyeit magukon hordozó dalok is. A librettó és a dalszövegek szerzője szerint ahogy Kálmán Imre felhasználta a cigányzene motívumait az alkotásaiban, úgy építik be a népzenét a mű keretei közé. Az előbbi sokrétű zenei skálát pedig jól összefoglalja és kifejezi a műfaji meghatározás, vagyis az operettmusical. Orbán János Dénes azt is elárulta, hogy azért esett a választás a csángó népdalokra, mert az árvaság és a szerelem tematikája ebben a kultúrkörben a legszívszaggatóbb. Mindemellett nem hiányozhat az előadásból a bál, a mulatság és a vidámság sem.
Bozsik Yvette Kossuth-díjas rendező, koreográfus számos gyermekeknek szóló előadást rendezett korábban. A Budapesti Operettszínházban is több produkciót jegyző alkotó szerint a gyermekek sokszor nyitottabbak a felnőtteknél, ezért megérthetik akár a szürreálisabb színházi fogalmazásmódot is. A rendező elmondta, hogy tiszta szívvel és lélekkel vetette magát az alkotókkal és a társulattal közös munkába, hiszen véleménye szerint a Hamupipőkét csak úgy lehet színpadra vinni, ha mindenki felszínre hozza a belső gyermeki énjét, kíváncsiságát, játékosságát és vagányságát. Bozsik Yvette úgy látja, hogy nagyívű, szórakoztató és modern előadás vár a közönségre, amely azonban mélylélektani utazásra is invitálja a nézőket.
Bozsik Yvette, a készülő előadás rendezője. Fotó: Janus Erika
A Budapesti Operettszínház új bemutatójának címszereplői, Nagy Alma Virág, Árki Lili Katalin és Nagy-Jancsó Júlia, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenés-színművész osztályának operett-musical szakos hallgatói korábban elárulták, hogy Hamupipőke története mindhármuk gyermekkorában meghatározó volt. A felkészülési folyamattal kapcsolatban kiemelték: jelentős feladat lesz számukra, hogy megtalálják, mitől lesz Hamupipőke hercegnő és egyben hétköznapi ember.
A három fiatal művész úgy fogalmazott, biztonságérzetet ad számukra, hogy évek óta Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó osztályába járnak az SZFE-n, így a közös munka is gördülékenyen folyik a Budapesti Operettszínházban.
Hamupipőkének, az árva leánynak történetét – akinek gonosz mostohája és mostohatestvérei miatt megpróbáltatások sorát kell elszenvednie – mindenki ismeri. Mindannyiunkban elevenen él saját Hamupipőke-történetünk. Nem csoda: már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is fellelhető, világszerte közel 400 verziója ismert, és számtalan filmfeldolgozás és színpadi mű született belőle. A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyra törő, és minden eddigi változatnál komplexebb.
Pejtsik Péter zeneszerző és Orbán János Dénes, a librettó és a dalszövegek írója bátor és nagyívű alkotásukban a magyar népmese és folklór elemeitől a mélylélektani tartalmakig szőtték a darab szálait, mindezt úgy, hogy a Bozsik Yvette rendezése és koreográfiája,
F. Kovács Attila látványvilága és Berzsenyi Krisztina jelmezei a család apraja-nagyja számára szemet és szívet gyönyörködtetők legyenek. A látvány az Operettszínház minden eddigi produkcióját fölülmúlja, hiszen a teátrum új akvizíciója, az óriási LED-fal kitágítja a vizuális lehetőségek tárházát - írta közleményében a teátrum.